Ez is szalaghímzés

Neszigyár

A hét végén nagyüzemi méretekben varrtam a neszeszereket. Ennyi készült, nincs köztük két egyforma. Mindegyikkel külön-külön eljátszottam, nagyon kedvemre való volt! Most a fotókkal is elégedett vagyok. :)

Két kedvencem van, a csatos pillangós és a csipkés, rózsaszín szalagos kámeás.

Bogyók közt

Nem sálat, nem sapkát, nem pulcsit, hanem MacBook ruhát kötöttem néhány napja.

A bogyós fonal és a termo bélés remélem, hogy megfelelő védelmet nyújt a „masinának”, és gazdája biztonságosan tudja szállítani, bármerre is visz az útja.

Pont egy éve...

Azok az anyák, akik férjhez adták már a lányukat, tudják csak igazán, hogy mennyi öröm, izgalom, aggódás és várakozás előzi meg azt a napot, amikor férjes asszony lesz az ember lányából. Mi ezt pont egy éve éltük át.

Még ha az „egyszerű a nagyszerű” elv érvényesül az esküvő minden mozzanatára, a menyasszonyi ruhának akkor is káprázatosnak kell lennie!

De mit tegyen az örömanya, ha nincs közel fél millió forintja arra a néhány órára, amennyi egy menyasszonyi ruha élettartama? (Mert kb. ennyibe került volna az a csodálatos ruhaköltemény, amit egy exkluzív szalonban fölpróbált a lány.)

Némi kesergés után úgy döntött, hogy belevág a lepedővászonba, és varr egy „próbadarabot”. Aztán ha sikerül, jöhet a hernyóselyem és a taft!

A menyasszony és a vőlegény is bízott a sikerben, ez hatalmas erőt adott.

Nem részletezem a folyamatot, csak annyit írok, hogy legkedvesebb szomszédasszonyom, aki oroszlánrészt vállalt a munkában, és a férjem nélkül, aki megfejtette a szoknya szabásának titkát, nem boldogultam volna. Köszönet érte!

Az ifjú párnak hosszú, boldog éveket!